Nőnapi ajándék a magyar parlamenti képviselőktől (márc. 3-án)

Lehet csak pár munkanappal.. de remélhetőleg nyaralása utánra tolódik egy parlamenti képviselő számára egy esetleges következő és ismételődő NEM-gomb megnyomásának pillanata - nemet nyomni az Isztambuli Egyezményre (annak mielőbbi ratifikálására), amelynek célja a családon belüli (elsősorban a nők ellen irányuló) erőszak minden formájának felszámolása lett volna... a képviselő nyakkendőjét meglazítja ...mhmm... egy csillámló nyálcsöpp megjelenik szájaszegletében, tekintete szinte ragyog, csak ezek a parlamenti fények homályosítják el annyira hogy rohadtüresen bágyad, bár némi derült agresszió élénkíti. "Megint megvédtük a család szent fogalmát, patriarchális társadalmunkat." Lelkiismerete tiszta, mivel bele sem gondol hogy amíg nyakkendőjét meglazítja, abban a pillanatban is bántalmazás ér egy nőt, gyereket - ne vesszünk el a részletekben: gyöngébbet egy hatalmaskodó által - és lelkek törnek ebbe bele, valaki örökre, valaki belehal. Igen, de nem a képviselő lelke! Az makulátlan örökéletű aranyszobor. "Minden így van jól ahogy volt / van, mert a VAN-t is mi uraljuk... Bárcsak lenne egy betonozógépem!" A parlamenti folyosóról bekúszó kávéillat egy pillanatra meglötyögteti a képviselő hájas auráját, amitől a szavazógombra leesik faszfeje*.


*az a durva...hogy Túró Dóra (egy női parlamenti képviselő) aurája is éppen így lötyög...